En kerem szepen ilyet meg nem is olvastam a Janos vitez ota. Egy teljes, 200 oldalas mesekonyv rimekbe szedve. A szerzo noverenek, Zsuzsanak a rajzaival, amik hol a lap szelet diszitik, hol a kozepen tantorognak de mindig beleillenek a mube. Az illusztracio nelkuli konyvekben az a jo, hogy az ember fantazaiajara van bizva, hogy az irott betuk alapjan hogyan kepzeli el a szereploket es a kornyezetet. A rosszul illusztraltakban viszont a rajzok gatoljak az olvasmany elvezetet. Ebben a kiadasban viszont segitik egy koherens mesevilag kialakitasat. Nem is tudom mar maskepp elkepzelni a konyv alakjait mint az egyszeru tollrajzokat.
De a szoveg sem semmi. Szuperul otvozi a mai modern nyelvet a nagy mesemondo hagyomanyokkal. Van benne szo SMS-rol, email-rol es egyeb hasonlo ordogi vivmanyokrol. Ugyanakkor bosegesen hivatkozik a nagy elodokre mind a szovegben magaban, mind az egyes fejezetek mottoiban, melyek Kosztolanyi, Arany, Babits es mas effele szerzok idezetei. Nagyon elo az egesz mu. Egyreszt spontan mintha gyerekeknek eloben elmondott meset hallanank. Ugyanakkor neha bevallja a szerzo az olvasonak, hogy most eppen kinlodik a mefelelo rim kitalalasaval. Harmadreszt a rovid betetek onmagukban is megalljak a helyuket, ha csak par percunk van arra, hogy gyermekunknek felolvassunk. De a legfobb erenye megiscsak a nyelvi lelemeny. Szerettem volna par jo sort megjegyezni de tul sok van belole.