Az elmult napokban a csaladfam kulonbozo agait rajzolgattam. Ezt a konyvet tobb mint egy honapja olvastam de most ert ossze velem. Merthogy a fohos a vegere szinten arra az utra lepett, melyen en meg csak apro lepeseket tettem: az osok kutatasa. Ohatatlan persze az osszehasonlitas Hailey Gyokereivel (Roots), a foszereplo, amerikai, fekete, rabszolga csalad miatt. De a forma azert nagyon mas. Hiszen itt a jelen bonyodalmainak meg es feloldasat jelenti a csalad eredetenek megismerese. Az utolso 50 oldalig pont a csaladregeny bonyodalmai szovodnek. A beszelo nevu Macon Dead csak a vegefele tudja meg, hogy miert is “halott” o. De elotte meg felfedi apja, noverei, anyja, nagynenje es unokatestverei titkait. Nem mondhatom, hogy szepen sorban, mert nagyon is szovevenyesen. Mindegyiknek van egy rejtelye ami a mesterien szott regenyben lassan bontakozik csak ki.
Szamomra a ket legfontosabb idezet a 72.oldalon volt: “He was a man who saw another man hit a helpless person. And he had interfered. Wasn’t that the history of thre world? Isn’t that what men did?” Na ilyesmihez kellene osszeszednem magam. Es lejjebb masrol szolva: “She seemed to know a lot and understand very little.” Persze mindket idezet hamis, mert kiragadtam oket a folyambol. Az elso ugyanis egy eszmelo ember elso sajat gondolata, melyet meg soknak kell kovetnie ahhoz, hogy tenyleg olyanna valjon, mint ez a gondolat sugall. A masodik meg eppen egy olyan norol szol, aki a legtobbet erti a vilagbol, meg akkor is ha mas belso torvenyek alapjan mukodik mint a tobbiek. A mondat akkor is jo mert eloterbe helyezi a tudas es a megertes kozti kulonbseget.