A Masodik “Felfedezo Nap” – Hetfo

hallgatoknak volt szanva es masnap volt egy kifejezetten a “transfer” hallgatoknak. De azert nem hiszem, hogy nagyon mas informaciot mondtak volna. Most automatikusan azt kezdtem irni, hogy “tul sok ujat nem tudtam meg”. De aztan eszembe jutott, hogy most tanulok pozitivabb lenni. Tehat nem a negativra kell koncentralnom, hanem arra, hogy igenis volt uj, hasznos informacio. Peldaul az, hogy minden szaknak van egy konyvtarosa. Van tehat egy konyvtaros, aki kifejezetten a szociologival foglalkozik. Pont o tartotta a bemutatot. Zavart ugyan, hogy a 20 fos csoportombol senkinek sem nezett egyszer sem a szemebe, de azert kedves volt. A masik hasznos resze a masfel oranak az volt, hogy vegigmentunk az egesz epuleten es kiderult, hogy mi hol van. A konyvtar ket szarnya kozul az egyik 8 a masik 4 emeletes. A szociologia es a vallasos konyvek ez utobbinak a negyedik emeleten vannak. Oda fogok jarni tehat. Valamint van nehany kulon gyujtemeny is. Ezek kozott nekem a legerdekesebb a vallas/biblia gyujtemeny lesz. (Vannak 16. szazadi darabjaik is.) Egy masik kollekcio, amivel talan talalkozom az Darwin-nal es az evolucioval foglalkozik. 3000-nel is tobb konyvuk van ebben a temaban, peldaul Darwin elso konyvei dedikalva. A gyakorlati munkaban pedig az fog segiteni, hogy adtak egy rovid osszefoglalot a 200-nal is tobb online katalogus rendszerrol. Persze, hogy ez mennyire volt hatekony az majd akkor derul ki, amikor elkezdek majd igazandibol is kutatni.A napot konyvtari turneval kezdtem. Mint a vegen kiderult nem a legjobbal, mert ez az uj Ezek utan fel tizenkettkor bealltam a campus kozepen levo sorba, hogy regisztraltassam a biciklimet. 20 perc alatt alig haladt a sor. Akkor pedig, hetfo leven, el kellett mennem a cegem szokasos heti termelesi ertekezletere/telefonkonferenciajara. Mikor annak vege lett bekentem magam vastagon naptejjel es ujbol bealltam a biciklisorba. Ket es fel ora mulva kerultem sorra. A bosszanto az az volt, hogy elotte levo nap, vasarnap siman 10 perc alatt tul lehettem volna dolgon. A masik meg az informacio hianya. Senki sem mondta nekunk, hogy egesz evben, barmikor lehet a megfelelo irodaban regisztralni. Raertem volna masnap, vagy akar egy het mulva is. Nyilvan felmerul a kerdes, hogy minek egyaltalan regisztralni. A hat dollaromert kapok egy igazolast, hogy a bicikli az enyim. Valamint egy matricat ra. Valamin vesovel beutottek az alvazaba, hogy UCSB. Egyreszt a leggyakoribb buneset a campuson a biciklilopas. Masreszt viszont a regisztralt biciklik 30%-a megkerul. Ez duplaja az orszagos, illetve nem regisztralt biciklinek. De igazabol, nem is ezen okok miatt regisztraltattam, hanem mert azt tanacsolta diakok kezikonyve. En meg, amit lehet a konyv szerint akarok csinalni. (Nem, ez most nem az angol “go by the book” magyartalan tukorforditasa volt, hanem tenyleg letezik a kovetendo konyv.) A sorban allas kozepette boven volt idom elolvasni a kezikonyvet (“Kiosk” – http://www.kiosk.ucsb.edu ). Tisztaznam a harom fontos konyv kozotti kulonbseget. A katalogust (“catalog” – http://www.catalog.ucsb.edu/) minden evben kiadja az iskola. Ez tartalmazza az osszes lehetseges orakat, valamint, hogy mi kell a diplomahoz. Ez egy teljesen hivatalos kiadvany, tele eloirasokkal, szabalyzatokkal. Nekem, mint 2004-ben beiratkozo diaknok az iden kiadott peldanyt kell kovetnem, amikor az oraimat tervezem. Hogy, milyen orat, mikor es mennyit kell teljesitenem a diploma eleresehez az ebbol a hat dollaros kiadvanybol derul ki. Aztan van az orarend (“Schedule of Classes” – http://www.registrar.ucsb.edu/soc.htm) Ezt minden negyedevben adjak ki 50 centert. Ebben van benne, hogy abban a felevben milyen orak es mikor lesznek. Ezt bongesztem orakon at, amikor a sajat orarendemet terveztem. Vegul van az elso sorban emlitett “Kiosk”, amit leginkabb kezikonyvnek forditanek. Ezt ingyen osztogattak az iskolakezdes elotti napokban. Ebben a diakelettel kapcsolatos hasznos tudnivalok vannak. Na ezt olvastam el biciklisorban. A kiadvany fejlecei: Academic Services,Transfer /Re-entry Student Services, Graduate Student Services, International Student Services, Faculty Forum, Health & Wellness Services, Resources & Services, Diversity at UCSB, Campus Safety, Places to Eat, Money & Jobs, Housing Options, Transportation & Maps, Student Grievances, Getting Involved, Arts & Entertainment, Sports & Recreation, Local Lingo, Terrific Teachers, I Wish I Had Known. Az iskolakezdes elotti napokat “Discovery Days”-nek nevezik. Ebben az idoszakban mindenfele szervezet probalja nepszerusiteni magat. A suli kozpontja a “UCen”, University Center. Ebben van a konyvesbolt, egy csomo kajalda, diakiroda es egyebek. Ez elott van a legnagyobb elet es a szervezetek ide raktak ki az asztalaikat. Meglepodtem, hogy 90%-ben kulonbozo kereszteny csoportok templomok voltak. Azert ott volt a Chabad is, meg nehany bank. Valamint feliratkoztam szavazasra ismet. Tavasszal ugyebar Santa Cruz-ban szavaztam es ahhoz, hogy most itt tudjak, ujbol kellett regisztralnom magam. Csodalkozasomat enyhitette az informacio, hogy ket het mulva lesz egy kulon nap, amit az egyetemen mukodo kluboknak szentelnek. A nem, vagy kevesbe vallasos szervezetek majd akkor mutatkoznak be es regrutalnak. Delutan haromkor kezdodott az iskolanyito unnepseg ( http://www.sa.ucsb.edu/Convocation/ ) . Maskepp nem nagyon tudnam forditani a “convocation”-t amire az uj diakok voltak hivatalosak es tenyleg emlekeztetett a hangulata a magyar iskolakban megszokott unnepsegekre. Eloszor az iskola Chancellor-ja, Henry T. Yang beszelt. Sok erdemlegeset nem mondhatott, mert semmire sem emlekszem belole. Biztos csak a feluletessegemen mult, mert alig tudtam magam tultenni azon,hogy milyen eros azsiai akcentusa van az urnak. Szegyellem, de ez volt a legerosebb benyomasom vele kapcsolatban. Utana a diakszovetseg (“Associated Students”) elnoke Cervin Morris mondott egy kis beszedet. O hatalmas fekete szimpatikus srac Trinidadbol. Jo humora volt es jo beszelokeje. Mondanivaloja: “There are no shortcuts in college” (kicsit santitott, mert elozo este a rovidebb uton akart hazamenni es rosszul ugrott at egy keritest) valamint, hogy mennyit tanult abbol, hogy kivansaga ellenere nem fekete szobatarsat kapott, hanem egy feheret. A kulonbsegekbol es azok megfigyelesebol sokkal tobbet fejlodott. Az esemeny fenyponjta, amire a 3-4000, napon aszalodo, szekeken ulo embertomeg nagy resze vart persze John Cleese beszede volt. 20 perces szovege elso fele tele volt poenokkal, a masodik azert komolyabb volt. A felkonferalasbol megtudtuk, hogy Cambridge-ben vegzett jogi karon. Leginkabb a penzrol beszelt. Idezett a Bibliabol, a Dalai Lamatol, Franklintol es meg nem is tudom hany helyrol. Elenk, illetve inkabb a nalamnal fiatalabbak el tarta, hogy mennyire mas volt az 50-es/60-as evek Angliajanak hozzaallasa a penzhez (“It was OK to have it, but not ok to talk about it or to get it.”) ahhoz kepest amit az USAban tapasztalt. Volt egy gondolotmenete, ami leendo szociologuskent tetszett: az USA-t a puritanok alapitottak. Nekik a Biblia az igazan jo dolgokat nem engedte (eves, ivas, mulatozas, szex …) Ezert rajottek, hogy a penz csinalast nem tiltja a jo konyv, tehat raalltak arra a palyara (“They came here to do good and they did well.”) A beszed masodik fele meg arrol, szolt, hogy a penz hogyan nem boldogit egy bizonyos szint felett. A tudosok felmerese szerint ha az ember evi 20ezer dollar felett keres akkor az, hogy mennyivel keres annal tobbet nem igazan befolyasolja, hogy mennyire boldog. Inkabb az emberi kapcsolatai es azok minosege a fontos. Egy masik gondolata pedig arrol szolt, hogy talaljuk meg amit igazan szeretunk csinalni es akkor azzal is kozelebb kerulunk a boldogsaghoz. Habar a 15. sorban ultem nem sikerult igazan jo kepet csinalnom rola. Azert egy elfogadhato lett. Az esemenyt egy masik fekete uriember hagyomanyos iskolaigazgatoi beszeddel zarta: Vice Chancellor for Student Affairs Michael Young. Reszletesen kifejtette nekunk az iskola jelmondatanak minden egyes elemet: Citizenship, Leadership, Scholarship. Az unnepelynek voltak zenei elemei is. Elotte es utana egy jazz zenekar jatszott. Az esemeny egyik elso ponjta a himnusz eleneklese volt egy enekes vezerlesevel. Ugyano kesobb elenekelte az iskola dalat is. Az anyagias oldalom is kapott valamit: egy CD-Rom-t amin az iskolat videokkal mutatjak be, es egy jo eros fekete szatyrot. Ez utobbi az altalam ismeretlen “tote bag” kategoriaba tartozott. A nap utolso rendezvenye a fel otkor kezdodo Tanar-Diak talalkozo volt. Azok az uj “transfer” diakok, akik eljottek, mind egy teremben voltak, kb 40-en. Negy csoportra oszlottunk, kerdesek alapjan parosaval “ice-breaker”-t jatszottunk. Igy Wally-val, egy Nigeriai biokemia szakos sraccal beszelettem egy kicsit. Utana kerdeseket tehettunk fel az ulest vezenylo tanarnak, utolsoeves diaknak, es egy tanarsegednek. Kellemes hangulat volt, de tul sok erdemleges nem hangzott el.