QSS Lyrics – QSS szövegek és Barangó versek

Nehany link a 2003 December 24-en Barango szajabol,
a Tilos Radioban elhangzott mondat kapcsan:
Tilos Radio
Tiltakozas a Tilos Radio peldatlan buntetese ellen
Gyulolet a Tilos Radioban (Index forum)
A Nagy Karacsonyi Keresztenyirtas (Uj Peter, Nepszabadsag)
Tilosba hajtott a Tilos (Magyar Nemzet dosszie)
Barangó bolyongása a lelki pokolban (Magyar Nemzet cikk,
melyben ez az oldal is szerepel. Helyi PDF valtozat.)
Barangó Nagyon félek (Magyar Narancs cikk,
melyben B. megmondja velemenyet az elozo cikkrol (is). Helyi PDF valtozat.)
A Nekhustan osszetoretese (Ivanyi Gabor, Magyar Hirlap

Epelógus
Vég-tagok
Modor
Föltétlen
Szöszmötök
Nem rólam
Favágó
Kuss
Csitt, édes
Nyomaim
Vad-morzsa-sors
Hiába
Kocsmatöltelék
Külvárosi
Propaganda
Közép-Kelet
El innen
Kézigránát
Nyûg
Hazám
Nem is
Század
Tetves
Fertõzõ
Se nem se nem hanem


Epelógus

Jót intõ jobbomon
Jaj-piros pacsi-pocsolyák
Halálba sportolom
Magamat – jaj na de nohát!

Falamon naponta
Száz kósza miatyánk ekhóz
Egyikük azt mondta:
Van, ki mindent kétszer megsóz

Ó õk a barbárok
Szõkék s jaj! piros szemûek
Úgy vélik, van rá ok
Tevének s fokán a tûnek

Nem lenni egyenleg
Pedig csak stimmelni látszott
Holtak is felednek
Inget, nyakkendõt, kabátot

Zápulok mihasznán
S használódom rossz iramban
Lehettem volna japán
Méginkább bantu vagy nyam-nyam

Halálom akárhol
Ketyeg s tik-takkol titokban
Elõbb csak kakukkol
Aztán csendesen felrobban

Vég-tagok

Káderkeserves Így vagy úgy, de elõbb-utóbb
Az a lóláb mindig kilóg

Sok végtagnak ez jut sorsul
Ha a klíma egyet fordul

Paffá dermedt pártvezérek
Búcsút intõ jobb kezének

Meg az a sok boxos csizma
Mind fénykorát sírja vissza

Kéz tapsolna, láb taposna
Balra a jobb, bal a jobbra

“Nincs vezényszó, ritmus oda
E tétlenség kész kaloda!”

Az egykor oly aktív tagok
Mindegyike ekképp nyafog

Modor

Gitárhúrként reszket kezem
Magam helyett vagyok jelen

Barátaim jómodora
Egy lehangolt bárzongora

Katasztrófám megelõzve
Takarózom vodka-gõzbe

Leheletem tûz és pestis
Úgyis elfelejtem ezt is

Föltétlen

A föltétlen megadás után mi
következhet még? Trágyamelegben
szaporodunk kedveseim; Mi a
megbocsátás renegát gyermekei
Ottfelejtett hegemóniákban
Rabszolgák titkos szerelme.

Nem a koplaláson nevelt légiók
csak mindennapos gyilkosok
akik rosszul tudják kötelességüket
Koplalással õket nem bírhatod

Egyszer majd mindez látható lesz
egy totális kudarc ablakán
Napok szemcséi egy száraz és örök
sivatagban a hold alatt

Porszem porszemet kerget és
takarózik a vörös éggel
Reggel reggelt követ és ez
marad majd egy végtelen képen

Árvák vagyunk minden bûnös
szerelmünkben: túl a birodalom
bukásán. Takarózz kövekkel
Esõ közeleg minden felõl

Szöszmötök

Éji neszek szöszmötök

sercegések melyektõl annyira
féltem egykor még abban aszobakonyhásban hol az összes

gyermekkóron átesni
volt szerencsém éshová az éji órákon

villamosok síncsikorgása
is elhantolt; pedig ahatodik keresztutcából… azok a

típusok – hála a haladásnak –
rég kivesztek a forgalombólnem háborítván éji nyugalmunk

s hogy álmatlanságunkért
már magunkra vessünk…nyaralunk és kitelelünk

szöszmögünk és szemetelünk
túlélve ezt meg aztmíg végül e sötétség sem riaszt

Nem rólam

Valójában nem rólam van szó

csak a személytelen lehetõségekrõl
amelyek végül száraz porral töltik fel
szemeinket-szánkat és összemossák
az égtájakat.Õk hazudták azt, hogy a mesék

rólunk szólnak, s most apró
hajszálereket robbantanak a szemeinkben.Makacs képekben térnek vissza

reggelente és katonás nyugalommal
Távoznak, ha az asztal sarkára borulva
elalszom.Nagyobb csönd marad utánunk, mint

ítéletvégrehajtó sortûz után.

Favágó

Bukott évek; csattanások
Hasáb: dõlök kétfelé
Elveszített felemások
Darabokban senkié

Ha már buktam, bukfencezem
Jobbra, balra, hátra át
Bukott bal és jobbik felem
Bennem visszhang-csattanás

Hûvös halom; determinált
Önegymáson heverek
Kívül mi bánt, belül mi bánt?
Künn az egész, benn az egy

Végperceink lecsupálva
Szálkákban is továbbél
Vághatatlan törzsû fára
Mosolyog a fejszenyél

Kuss

Szart sem ér már szavad
Nyakadon a hurok
Hírmondód sem marad
S nem lesz utókorod

Pofázhatsz bármirõl
Szó már kevés ide
Úgysem szól semmirõl [Ne hidd, hogy összedõl]
A diktátorok hite

Utolsó felszólítás
Kuss

Csitt, édes

(Intim változat)

Mit sem ér már itt a szó
Szakadjon a kötél
Létünk úgyis illanó
Élni, mondd csak, mit ér

Mit számít e fecsegés
Kacagjunk, az könnyebb
Idõnk úgyis oly kevés
Sötét felhõk jönnek

Utolsó vallomás
Csitt, édes

Nyomaim

Hány hülye bohócszámra, hányféleképp
Hány zavarban szereltem már hangom
Hányingerrel hány száz szerep-fantom
Tõlük most rövid úton szabadulnék

Hiába. Ragadnak, mint cipõtalpon
a makacs, nyúlós kutyaürülék
ha ábrándos sétáján belelép
a ténfergõ; s hogy ily nyomot hagyjon

minden lépte; nem errõl álmodott.
Ez lenne hát a nagy igazság
hogy mindenki hagy valami nyomot?

Ha más nem, de ez a darab sár
(bár nem saját) mégis tanúsítja
hogy nincs út: se elõre, se vissza

Bazmeg, ez egy szonett.

Vad-morzsa-sors

Cincálódom – ülepedek
Zökke-nõkkel, ezt is csak
Befércelem: újra reped
Megöntözöm: felszikkad

Ide Ó lóg – odaázik
Magyarázatok nélkül
Ittjártamból ami látszik
Hullafoltként megkékül

Mû-életem botránykavics
Fel-feldobott félkrajcár
Kártyán vesztett pénzem hamis
Úgyhogy te is rábasztál

Szerep kellett: rajtam ragadt
Önkín-célú hajszámban
Saját kataszTrófeámat
Épp telibe találtam

Hiába

Erõlködöm, hiába, hiába
Nem látok a rendõrkoponyákba

Töröm fejem kocka alakúra
Hogy akarhat jót egy diktatúra?

Tanultam ideológiát
Nem jó szolga aki kettõt lát

Vezényszóra hihetek a pártba’
Gumibot a karmesteri pálca

Leszarom az alapelveket
Anarchiám magával temet

Nem érdekel, hol és hogyan végzem
Párnák között, sitten vagy kötélen

Kocsmatöltelék

Kocsmatölteléknek
Jók leszünk talán még
Nekünk ez a kor csak
Történelmi játék

Kocsmatölteléknek
Kellünk hõsi célra
Nekünk ez a kor csak
Történelmi tréfa

Kocsmatölteléken
Gyõz az õsi virtus
Nekünk ez a kor csak
Történelmi cirkusz

Kocsmatöltelékként
Végképp elhasználva
Nekünk ez a kor csak
Történelmi lárma

Hagyjál, hagyjál engem
Még inni

Külvárosi

Külvárosi utcasarkon
Két iszákos harákol
Nem kell ide forradalom
Összedõl ez magától

Összefog a szakértelem
Fölméri a helyzetet
Mely típusú gazdasági
Összeomlás fenyeget

Megy tovább a móka
Új seprõ seper ki
Ugyanazt szajkózza
Ugyanaz a verkli [Megy tovább a]

Ezredvégi kõkorszakunk
Megépítve betonból
Van egy gyönge teóriám:
Mindenfélét lerombol

Minden tréfát megemésztünk
Támadnak az adatok
Önveszélyes állapotban
Önmagamra szavazok

Propaganda

Jól mûködött hazánkban
A propaganda-gépezet
Bár minden trükkjén átláttam [Bár nyakig ültünk mocskában]
Ránk hazudott szépeket

Hiába a propaganda
Be nem vesszük még egyszer
Rossz, demagóg handabanda
Jövõtök nekünk nem kell

Nem veszünk be több dumát
Nem vernek még egyszer át

Közép-Kelet

Törvénnyé tett tévedések
Kelet-sarki éjszaka
Üres évre üres év megy
Ellenfele önmaga

Titkárnokok praktikáit [Öngyilkosok, alkoholisták
Meddig tûrjük s mióta Meddig bírjuk s mióta
Disznóságaiktól bûzlik Hátországunk összeomlott]
Közép-Kelet-Európa

Gazdasági õsközösség
Nyomorunkban verekszünk
Némán tûrjük, hogy eldöntsék
Mit akarnak helyettünk

Elbájoló leprafészek
Büszke vagyok hazámra
Mint öngyilkos idült részeg
Süllyed lassú halálba

Kényszerhelyzet-állapot
Tiszteljük a váll-lapot

El innen

Homlokunkon ott a vízjel
S tudatunkba tetoválva
Üdvözít egy eszmerendszer [Leninista eszmerendszer]
Fejlõdésünk netovábbja

Nem maradt ránk semmi
Csak ehetetlen moslék
Pofánkat kitömni
Elõrágott eszmék

[El innen, el innen a francba!]

Nem marad majd semmi
Utánunk a szarból
Mindegyikünk tudta
Hogy a szarért harcol

Kézigránát

Kézigránát kell
Kézigránát kell ide
Elhajítani
Belevágni mindegy mibe

Minek szenvedjem
Ócska szerepben?
Kinyírom magam
Hullaszagom van úgyis

Nem tudok már tovább várni!
Minden mindegy, jöhet bármi

Illemhely-szabály
E rohadt kuplerájban
“Élvezz, ne pofázz
Így csapold a lázad!”

Hõscincér-halál
Nem legenda vár téged
Kisstílû barbár
Azt mondják majd: “Kár érted.”

Nem tudok már tovább várni!
Minden mindegy, jöhet bármi

Nyûg

Nyûg a testem, utálom
Mér’ tart rövid pórázon?
Lassú gonddal mérgezem
Halálig facsarva
Nem kell család, nem kell gyerek
Ha megdöglök, feledjenek
Túl vagyok a tényeken
S eltûnök a francba

[Köztemetõ
Ne babrálja a hullámat senki]

Nem kell pénz és kényelem
Inkább élek részegen
Nem kell olcsó jótanács
Mindegy, mivel áltat
Mint felmetszett véredény
Herdálódom könnyedén
Minden percem rábaszás
Mind csak üresjárat

Hazám

Azt mondják, hogy legyek kicsit
Büszkébb magunkra
De én utálom a fajtámat és
Büdös a munka

(Hogy is lennék, mért is lennék
Büszkébb magunkra
Én utálom a fajtámat
S büdös a munka)

Agóniánk improduktív
Halálnemünk retrográd [Holtában is retrográd]
Velünk pusztul, ami pusztít
S rosszabb híján megy tovább

Megy tovább a balsors-játék
Kockatánca mocsokmód [Kockatánca hazának]
Megkopasztja, kit régen tép
S ráken még egy utolsót [Tisztelhetek hazádnak]

[Az ám – hazám]

Nem játszunk már hõsi halált
Agóniánk elunjuk
Véd az önként magunkra zárt
Fegyenctudat-egérlyuk

[Itt ragadtam pont középen
Jobb volt kinn és lenn
Büdös van a sötétben
Megõrjít a csend]

Anyagcsere-zavarunkat
Új elmélet magyarázza
Vezényszóra ürítünk
Az össznemzeti latrinákra

[Az ám – hazám
Te mindenem]

Nem is

Vagyok, mivé terveznek
Munkaerõ-portéka
Perverzebbnél perverzebb
Programoknak játéka

Szalonképes életre
Gyomor-inger sarkantyúz
Vidít néhány téveszme:
Így leszek majd érdemdús

[Nem is bánom]

Mi ellen is lázadnék?
Az egész csak egy rossz tréfa
Káprázatos századvég
Spórolhatok moslékra

Feltételes reflexek
Táncoltatnak pórázon
Kolhoz-idõjük legszebb
Napjaimmal trágyázom

[Nem is bánom]

Század

Bedöglött a század
Minden perce leáldoz
Tét nélküli szám vagy
Százból egy se a százhoz
Így ér véget majd a század
Így ér véget majd a század

Számold fel a múltat
Máglyára a verseket
Egy síron túli korszak
[..?]
Így ér véget majd a század
Így ér véget majd a század

Szemétdombon végzed
Meg sem kérdik ki látta
Hitler-barát képed
Vigyorog a világra
Így ér véget majd a század
Így ér véget majd a század

Tetves

Tetves szülõvárosomban kurva jó az élet
Konfekcióemberek szobája mind sötét [Konfekcióemberekbõl áll össze a kép]
Mûsordoboz zabálja föl a szürke estéket
Békén horkol, elégedett a dolgozó nép

Lepusztult kis vendéglõkbe hányni jár a lélek
Betompítva pálinkával tervez és rombol
Éjfél után rendõrjárõr igazoltat, félhetsz
Begazoltat téged is a szokásos kontroll

Fertõzõ

Nyomorunkban megtréfálnak [Terjeszkedõ ragályfoltok]
Korszakváltó járványok
Egyszemélyes háborúban
Magam elõl hátrálok

Megbélyegzett éveinken
Pohárnyomok pecsétje [Toxikáló pecsétje]
Jeltelenül temetkezünk
Idõn túli szemétbe

Aki mindent elhitt
S álmában sem lázadt
Nem úszhat meg semmit
S nem lesz magyarázat

Rögtönítél utó-tévhit
Ellenjárvány elragad
Felismerhetetlenségig
Átdarálják arcodat [Nyilvántartják arcodat]

Elméleti ingyencsonton
Rágódhat a maradék
Átvészelve járványokat
Néhány évre futja még

Se nem se nem hanem

Se nem se nem hanem
Helyben kunkorodva
Balra húz jobb felem
A bal pedig jobbra

Idõzített strófa
Visszaszámlálódom
Véghangjaim nyúzva
Gyújtózsinór-dróton

Sorbapréselt hangok
Egyenként halála
Hõsi halált haltok
Kíntornán darálva

Halhatatlan lesz mind
Ostinato-nóta
Jobbra-balra leng-ring
Helyben kunkorodva

A Nyápic fanzine (1996.) nyomán.

4 thoughts on “QSS Lyrics – QSS szövegek és Barangó versek

  1. Joci

    Tíz f?titkár, húsz miniszter
    Tudatunkba tetoválta
    Leninista eszmerendszer
    Fejl?désünk netovábbja…

    ezen n?ttem fel

    Joci

    Reply
  2. csati

    Remek költészet a Barangóé. Jó vicc lesz, ha a következ? koncertjükön már betéve tudom az összes szövegét (nekem megvolt a Nyápic, de asszem elajándékoztam).

    Reply

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *