Légiók c. film posztere

Gondolatok a Légiók c. filmről a Lengyel Függetlenség Napján

Ha olyan képeket, tájakat akarsz látni amitől leesik az állad akkor nagyon ajánlom a lengyel Légiók című filmet. Néha csak ültem a moziban (igen ott, pont az utolsó nap a mozik karanténba zárása előtt) és jobbról balra ámultam, egészen meghatódva a gyönyörűségtől. Jaroslaw Szoda, akinek direkt kikerestem a nevét, fantasztikus munkát végzett mint operatőr. Már csak azért is érdemes megnézni a filmet, hogy lélegzetelállító lengyel tájak látványán tudjunk ámuldozni.

A film másik nagy erénye, hogy a történelem egy olyan szegletét mutatja be amiről sokan, köztük én is, elég keveset tudunk: a lengyel függetlenségi háború alakulását. Amennyire meg tudom ítélni a történelmi részek elég hűek a valósághoz Például film egyik kulcsjelenete a Rokitnai csata (magyar nyelvű leírást erről nem találtam, ezért mutat a link an angol Wikipédia megfelelő oldalára ), mely során 70 (a film szerint 64) lovas ulánus három lövészárkot (és a bennük lévő katonákon)  is sikerrel túljutott negyed óra alatt. Viszont a támadók jó része is elesett az ütközetben. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen milyen elképesztő bátorság kell ahhoz, hogy valaki karddal és lóval támadjon egy sergret aminek puskái és ágyúi vannak. Mintha csak az az angol mondás elevenedett volna meg, hogy “taking knives to a gunfight”, azaz késeket vinni egy pisztolyharcba (elég botor ötletnek tűnik).

De győztek a véres ütközetben, melyik filmes megjelenítésében elég totálba láthatjuk, és nem is egyszer, ahogy pl. a lovak fejberúgással ölik meg az árokban  kushadó katonákat. Talán ez volt  a legvéresebb jelenet az egész filmben, mégsem ez a részlete szorongatta meg a szívemet a legjobban. Hanem amikor lovakat láttam szenvedni, akárcsak elesni, vagy akár haldokolni. Ilyenkor arra gondoltam, hogy hogy érezheti magát a filmet velünk együtt néző tinédzser mostohalányom, aki igencsak szereti a lovakat. Jól gondoltam, amikor jöttünk ki ezt a jelenetet emelte ki, ez kavarta fel a legjobban.

Az Uráni mozi a Lengyel Függetlenség Napján

Máskor meg a szintén velünk levő, hasonló korú mostohafiammal kínját véltem átérezni, hiszen a film egy szerelmi háromszög története is. Az “érzelgősséget” ő nem szereti semilyen filmben és ha lehet biztos átugrotta volna. Bár a románc szereplői kitalált, és nem történelmi alakok, de az ő sorsuk volt hivatott megadni a figyelmet a drámán és szerelmi szálon  keresztül. Ez többé kevésbé sikerült, hiszen át lehetett érezni a három ember érzelmeit. De a három fő színész közül egyikük sem alakított olyan nagyot, hogy felejthetetlenné tegye a szerepet. Ehhez azért az is kellett, hogy ezek a szerepeek elég szűkszavúra sikerültek, alig beszélnek hőseink.

A film két nyitójelenete után attól tartottam, hogy az egész mű egy egyoldalú, hazafias propaganda film lesz. De a megérzésem csalt és egyoldalúsággal nem vádolhatom. Az első jelenetben egy dezertőrt elkapnak és ló után kötözve elviszik kivégezni. A második nagy jelenet egy idilli kiképző táborba kalauzol minket, ahol az ifjú, harcot még nem látott katonák jókedélyűen készülnek hazájuk megvédésére. Annyira napsütéses és vidámak ezek a képsorok, hogy azt hittem magát a harcot csak romanticizált formájában fogjuk látni. Hiszen az igazi propaganda csak az általa képviselt oldal előnyeit mutatja be és a hátoldalait nem. Harcba úgy könnyebb vinni az ífjúságot, ha nem mutatjuk nekik a fájdalmat, halált ami minden háború velejárója. De ennek a filmnek sem, a bizonyára nagy költségvetéssel megkomponált, grandiózus csatajelenetei, sem a tábori kórházban műtött és ápolt sérültek ábrázolása nem szűkölködőtt a szenvedés részleteivel. Bár sosem voltam háborúban, és remélem sosem leszek, de olyan érzésem volt, hogy ez elég élethű lehetett, már amennyire egy film keretén belül lehet.

Sajnos hiába voltak a filmben gyönyörű képek, hiába voltak izgalmas csatajelenetek, hiába volt odaillő, jól megkomponált zene, sajnos az egész nem állt össze egy koherens egésszé. Sokszor éreztem vontatottnak, lehetett volna jóval feszesebb ritmusú. Arra viszont tökéletes volt, hogy felkeltse az érdeklődésemet arra, hogy megtudjam hogy is jött létre a független Lengyelország. Ha valaki nem ismeri a történetet, ebből  a filmből–annak ellenére, hogy kronologikusan végigmegy a főbb eseményein–nem fogja megtudni.

Például nem ad elég információt arról, hogy ki, mikor, kivel miért harcolt. A film végén felmutatott archív fotók izgalmasak voltak és még inkább felcsigáztak, hogy többet tudjak meg.

P.s. Ma van a Lengyel Függetlenség Napja, mert ma 102 éve, 1918 november 11-én vívta ki függetlenségét az ország. Ezért rakom ma fel ezt a bejegyzést egy két nappal ezelőtt látott filmről. A vetítést  a Lengyel Intézet szervezte és elvileg nyilvános volt, de valószínüleg csak azok tudtak róla akiknek szóltak. Mivel a feleségem a Belváros-Lipótváros Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke, őt hívták meg; ő meg elfogadta  meghívást és elvitte a családját. Engedtessék meg nekem egy kis reklám itt. Az általa alelnökölt szervezet is megemlékezik a lengyel fügetleségről mégpedg egy három részés online előadássorozattal. Ezeke Sajó Tamás történész tartja, nyilvánosak és ingyenesek. Kettő már lement, (az előző kettő már visszanézhető online itt és itt) de még egy nem; várunk mindenkit szeretettel november 17-én kedd este 6-kor:

Örmények Kamenyec-Podolszktól Lwówig  Nemcsak más országokban éltek menekült lengyelek, de Lengyelország is mindig nagylelkűen otthont adott sok más ország menekültjeinek és bevándorlóinak, a bujdosó magyar kurucoktól a középkori németföldi pogromok elől menekülő zsidókon át a reformáció elől emigráló katolikus skótokig. Az egyik legjelentősebb csoport az örményeké volt, akik Nagy Kázmér király hívására érkeztek az országba mint királyi nagykereskedők, és évszázadokon át fenntartották a perzsa birodalomtól Lwówig vezető úgynevezett lengyel selyemutat. A harmadik előadáson az ő történetükbe pillantunk bele, külön figyelmet szentelve az út lengyelországi szakasza első és utolsó állomásának, a kamenyec-podolszki és a lwówi örmény közösségeknek és templomoknak. https://www.facebook.com/events/418638775810667

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *